Avagy a viktoriánus flódni esete
Félix J. Pálma regénye szól időutazásról, Hasfelmetsző Jackről, szerelemről, reményről, csalásról, kegyes hazugságról, valódi érzelmekről, melyek csalásra épülnek és átverésekről, amelyek néha igazságon alapulnak. Senki és semmi nem az, aminek látszik, az is megkérdőjeleződik, hogy önmagával azonos-e bármi, vagy azzal, amivé válhat: esetleg lehetne mindez egyszerre igaz?
 |
| Ha ez a regény sütemény lenne, akkor biztosan a különböző ínycsiklandó rétegekből álló flódni sülne ki belőle |
A könyv főszereplője (annak ellenére, hogy ő maga cáfolja ezt a történet során) H. G. Wells, s ez a tény önmagában lehetőségek tárházát biztosítja az önreflexióra és intertextualitásra. Az időutazás egy eszköz csupán az alkotó kezében, a regény akár írói ars poeticaként is értelmezhető. Minden mondat, melyben látszólag az élet értelméről, a szerelem mibenlétéről, miértekről és következményekről elmélkedik, valójában az írásról, az alkotás folyamatáról szól, pontosabban minderről egyszerre. Ugyanakkor minden mondat, mely az alkotásról, az írói létformáról mesél, valójában az élet nagy kérdéseivel (is) foglalkozik. Miközben egy igazán szórakoztató regényt
olvashatunk, mely posztmodern játékossággal vegyíti a "tudományos románcot" a kalandregénnyel, krimi elemekkel és szerelmi szállal megfűszerezve. Mindezt a viktoriánus regényekhez híven megfejeli egy omnipotens elbeszélővel, aki folyamatosan okoskodik, bizalmaskodó hangot üt meg az olvasóval szemben, hol túlságosan bő lére ereszti mondandóját, hol elhallgat információkat, mindentudása ellenére időnként ellentmondásba kerül önmagával.
Kikacsintásai közben azért azt is nyilvánvalóvá teszi (szókincsével, a korszakban tabunak számító témák részletezésével), hogy ez csupán játék: nem valódi viktoriánus regényt olvasunk, de udvariasan megkér minket, tegyünk úgy, mintha az lenne.
A történet ugyan önállóan is megállja a helyét, egy trilógia első kötetéről van szó, magyar nyelven azonban sajnos mindezidáig nem adták ki a folytatásokat.
Tényleg utazhatunk az időben?
Bár az időutazás elmélete egy igen hatékony és tág teret biztosító eszköz az írónak mondanivalója átgondolására és kifejtésére, számos paradoxont rejt magában.
Annak feltételezése, hogy párhuzamos univerzumok jöhetnek létre, úgy tűnik megold néhány elméleti problémát, azért felmerült bennem pár kérdés. A regény harmadik részében megismert időutazó például visszautazik a múltba, annak ellenére, hogy ekkor még nem is létezik az a párhuzamos univerzum, melyben az időutazás megvalósul, hiszen azt ő hozná létre a múltba tett utazásával. 
Ugyanez a paradoxon előkerül a második részben az ˝időn keresztül˝ történő levelezés kapcsán, persze itt nem vesszük véresen komolyan, de a regénybeli Wellsnek sem tűnik fel az ellentmondás?
Ugyanez a paradoxon előkerül a második részben az ˝időn keresztül˝ történő levelezés kapcsán, persze itt nem vesszük véresen komolyan, de a regénybeli Wellsnek sem tűnik fel az ellentmondás?
Azután ott vannak az idő őrei, akik valójában nem is az idővonalat védelmezik, hiszen az mindenképpen megmarad, hanem a vadhajtásokként létrejövő párhuzamos univerzumokat nyesegetik le róla. Abban az esetben, ha minden egyes változás újabb univerzumot hoz létre, miként lehetséges, hogy miközben Wellsék már így is egy párhuzamos univerzumban élnek Hasfelmetsző elfogása miatt, az időutazó egy újabb változás rémét vetíti elő . 
Mindazonáltal maga Einstein is lehetségesnek tartotta az időutazást - elméletben. És nem feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy a kvantumfizikában teljesen más, gyakran homlokegyenest eltérő törvények uralkodnak, így aztán könnyen elképzelhető, hogy a megfelelő nézőpontból szemlélve, bizonyos ismeretek (melyeket a kutatások talán a nem is olyan távoli jövőben felfedhetnek) birtokában ezek a paradoxonok nem is léteznek.
Hasfelmetsző Jackről pedig egy nemrégiben elvégzett DNS-vizsgálat kiderítette, hogy valójában egy lengyel származású borbély követte el a szörnyűségeket, akit végül elmegyógyintézetbe zártak, ezért maradt abba hirtelen a gyilkosságsorozat. Tehát akárhonnan nézzük, a regény szereplői mégiscsak másik univerzumban élnek...
 |
| Képek forrása: Google képkereső |
