2005 óta Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember harmincadikán tartják a Magyar Népmese Napját. A nagy mesegyűjtő nem csupán lejegyezte a szövegeket, hanem szerkesztette, átalakította őket, ahol szükségesnek találta, így aztán meseíróként is tisztelhetjük. Ennek apropóján összeszedtem néhány kortárs alkotást, amelyek népmeséinkből építkeznek: ez a tematika reneszánszát éli. S bár a népmesék a világ minden táján egy közös ősforrásból fakadnak, azért némi sajátos íz mindegyik nemzetiségnél megfigyelhető.
Kleinheincz Csilla Ólomerdő című regénye 2014-ben jelent meg másodszor, vadonatúj borítóval, kibővített változatban. Azóta a trilógia második kötete is napvilágot látott, melyben a tündér anyától és ember apától származó főhős kalandjairól olvashatunk.
László Zoltán könyvében, amely kivételesen nem sorozat része, a főszereplő hétköznapi életébe szivárog be az addig rejtve maradt mesevilág. Virág Emília Sárkánycsalogatójában szintén a valóságba berobbanó mesehősök, illetve a mesébe csöppenő emberek megpróbáltatásain derülhetünk. A második kötet szeptemberben jelent meg, Boszorkányszelídítő címmel.
Az ifjúsági regényekben is gyakran építkeznek népmeséink és mondavilágunk kincseire. Nyulász Péter Helka-trilógiája balatoni mondákon alapul, Jeney Zoltán trilógiája szintén Balatonhoz kötődik, de inkább a humorra helyezi a hangsúlyt. Bökös Borbála erdélyi írónő Szmirkó című regényében kellemesen ötvöződik a fantázia a népmesei gyökerekkel.
Gyermekként nagy lelkesedéssel rágtam át magam Benedek Elek három kötetből álló Magyar mese-és mondavilágán, s bár igen vaskosak, faltam a sorokat, ezért nagyon elszontyolodtam, amikor a végére értem. Illyés Gyula, Arany László és a többi mesegyűjtő munkája is felbecsülhetetlen érték, az én szívemhez mégis Elek apó meséi állnak a legközelebb mind a mai napig.
 |
| Ki ne ismerné a legendás rajzfilmsorozatot? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése