2016. június 24., péntek

"Szentjánosbogarak fényében tündököl"

   Ezek a bájosan fénylő bogárkák arról kapták nevüket, hogy Szent Iván (a János név szláv változata) napja megközelítőleg egybeesik  rajzási idejük kezdetének időpontjával. Keresztelő Szent János ünnepe  a nyári napforduló  beköszöntét csupán néhány napos csúszással követi: a pogány és a keresztény rituálék  összefonódnak a néphagyományban.  A mécsbogarak pedig mintha a  legrövidebb  éjszaka jelzőlámpásai lennének :).


"Vigyázz hová lépsz!
Szentjánosbogár fénylett
tegnap este ott."
 
(Kobayashi Issa)
 

 
  A nyári napforduló (2016-ban június 20-ának éjszakája) és szentivánéj (június 24.)  megünneplésének fő motívuma a tűz: hatalmas máglyákat raktak, azokat körbetáncolták, miközben énekeltek,   később, a  lángok elcsitulásával pedig át is ugrották a lányok, vagy a szerelmespárok. Termékenységi, termésvédelmező varázslatok is fűződnek  ehhez a jeles naphoz. A kutakat, forrásokat megfüstölték, hogy a sárkányokat elűzzék, a gabonaföldeket  lángoló faággal körbejárták,  a kerteket a tűzből származó üszöggel védték a kártevők ellen.  
  Ha pedig valaki ezen a varázslatos éjszakán tanúja lesz a páfrányok virágzásának, az érteni fogja az állatok nyelvét. A páfrány ugyan nem hoz virágot, na de éppen ez benne a kihívás. :) 
 


 
Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében fontos szerepet kap a főhős életében Szent Iván éjszakája, a tűzmotívum az egész történeten átívelő szimbólumként jelenik meg.
 
 
"Körülpillantva láttam, hogy a dombhát teljes hosszában itt is, ott is újabb tüzek gyulladnak, s hol innét, hol onnét hallatszott a lángok fellobbanását ünneplő, ujjongó kiáltozás, nevetés, lábdobogás. Amikor pedig kis időre hátat fordítottam a tűznek, s tekintetemet az erdő felé fordítottam, azt hittem, a szemem még mindig káprázik a lángok erős fényétől, mert a sötétbe borult fűben, a bokrok alján és a fák között is mindenütt apró világító pontok nyüzsögtek s derengtek halovány, zöldes fénnyel, de azután rájöttem, hogy a jánosbogarak parányi lámpásait látom mindenfelé."

"...váratlanul hátrált néhány lépést, nekiszaladt, s vékony, szépen formált lábát maga alá kapva úgy repült át a felé acsargó lángok fölött, mint szarvasünő a szakadékon. A tűz túloldalán megállt, helyrerázogatta a szoknyáját, s úgy láttam, hogy cinkos, jelentős pillantást váltanak avval a fekete szemű legénnyel, aki korábban az üszögöt vitte."


"Egy másik tűznél is megálltunk: itt javában táncoltak egy görbe hátú, bozontos szemöldökű hegedűs muzsikájára. A táncosok összefogózva kerengéltek a tűz körül, hol lassabban, hol szinte szaladva. Néha szorosabbra zárták a kört, s egy-egy csosszanó lépéssel, miközben egyik lábukat térdben meghajlítva a magasba emelték, közelítettek a tűzhöz. Ilyenkor csizmájuk orra szinte beleért a lángba, mintha ingerkedve lábukkal akarnák megbökdösni a rángó izmokkal lapító, sárga fenevadat, összekulcsolt kezüket pedig előre nyújtották, miközben karjuk s oldaluk összesimult a kétfelől mellettük állókéval, s egész alakjukat elöntötte a tűz sárga fénye. Majd meg csosszanva kihátráltak a tűz fényköréből a homályba, tágabbra eresztették a kört, karjuk megfeszült s csak összekulcsolt kézfejükkel kapaszkodtak egymásba. Egy darabig megint lassan kerengtek, majd meg eszeveszett gyorsasággal, ahogyan a muzsika üteme éppen megkívánta.
Beálltunk mi is, bár én egy lelket sem ismertem a táncolók közül. "


 
2016-ban eperholdban gyönyörködhettünk:
 a telihold borostyánszínben pompázott az év legrövidebb
éjszakáján, legközelebb 2062-ben hozza létre ezt a jelenséget
a Nap és a Hold különleges együttállása.
  Az írónő  gyönyörű sorai folyóként hömpölyögnek, s bár a főszereplő életében borzalmas dolgok történnek, nem szabad elfelejtenünk, hogy egy szépirodalmi alkotás mindig több szinten értelmezhető. A magával ragadó stílus, az érdekes cselekménybonyolítás, a megelevenített korszak önmagában is élvezetes olvasmánnyá teszi, bár kétségkívül sokat hozzáadhat az élményhez a különböző szintek felfejtése, melyben kulcsfontosságú Orsolya identitásának kérdése.

"Ekkor éreztem, hogy a kéz, amelyet e rémületes események alatt, úgy tetszik, öntudatlanul mindvégig szorongattam, lassan vonni kezdi magával az enyémet, s én engedelmesen elindultam az idegen oldalán a tűz fénykörén túlra, az erdő felé.
Tudjuk, megesik, hogy emlékezetünk félrevezet bennünket, s a képzeletünk alkotta képeket kínálja számunkra mint saját tárházából valóakat, s e képek néha oly tiszták és élesek lehetnek, mintha csakugyan a valóság s nem a képzelgés anyagából gyúrattak volna. Még nehezebb a dolgunk, ha egykori érzéseinket próbáljuk híven felidézni: a legkínzóbb fájdalomból vagy a leghevesebb gyönyörűségből sem marad más az emlékezetben, csak puszta neve, por és hamu. Behunytam a szemem, s úgy tetszett, a szél hajtotta tűzfal, amely elől annyiszor menekültem álmaimban, utolér s reám omlik, s én ámulva érzem, hogy ez a tűz nem a kín, hanem a mélységes gyönyörűség forrása, amely mintha megolvasztaná lelkem kemény, külső burkát, hogy testvére, a bennem lakozó tűz kiszabadulva szanaszét röpülhessen a külső világban, hogy ott föltalálja fákban, füvekben, a föld férgeiben és az ég csillagaiban lakozó rokonságát, hogy én legyek egyszerre mindez: fű, fa, féreg és csillag, s hogy ne legyek többé senki sem. Fölnyitottam a szemem, s láttam, hogy fejem fölött a fenyőgallyak sötétje még nem vált ki az égbolt feketeségéből, de vajon csakugyan úgy volt-e, vagy csak álmodtam volna, hogy egyszer, amikor fölnéztem, lángoló csóváját maga után vonva, hullócsillag szaladt keresztül a fekete égen, majd eltűnt a fák koronája mögött? S az vajon csakugyan megtörtént-e, hogy egyszer csak nem messze onnét, ahol feküdtem, megrezzen a fű, s egy nagy kígyó vonszolta el mellettem vaskos, gyűrűs testét a földön, olyan közel, hogy felső karom beleborzongott hideg, pikkelyes bőrének érintésébe? És vajon csak álmodtam-e azt is, hogy a kéz, amely az imént még a vállam gömbjét dédelgette, kinyúlt a sötét fű közé, megragadta a kígyót és elhajította messzire a bozótba?"


  



Szentjánosbogár
 
Friss a szél még, lágy a hold még,
Repülök az ében éjben.
Ha, mint a többi bogár, olyan volnék,
Ki ismerne meg a vaksötétben? 
 
(Kuo Csen)
 
 
 


  Ha szentivánéj,  akkor kihagyhatatlan Shakespeare komédiája, a Szentivánéji álom. Mendelssohnt is megihlette,   a darabhoz írt kísérőzenéjének egyik tételét, a  Nászindulót biztosan mindenki ismeri.
 Az év legrövidebb éjszakáján megnyílik a kapu a valóság és az álmok birodalma között, és a tündérek bizony nagy felfordulást okozhatnak, főként, amikor összezavarják a szerelmesek fejét, hogy a végén már ember legyen a talpán, aki követni tudja, melyik szereplő ki után epekedik éppen. Mitológia, babonaság, ősi hitvilág keveredik benne reneszánsz filozófiával, és persze humorral.
  Az életünk legfontosabb momentumai, mint például a szerelem, mindig megmagyarázhatatlanok, miértjeire és mikéntjeire nem tudhatjuk a választ, legfeljebb ráfoghatjuk a csintalan és pajkos tündérekre...



 
Szent Ivánnap


Szép liliomos virágok
Fehér lelkű boszorkányok
Mind elszálltak a holdfénybe
Szent Ivánnap éjjelére.

Fehér fátyol tova lebben
Sebesebben sebesebben.
Fehér fátylát mind felkapja
Rajta csillog fű harmatja.

Harmatos kert, lombos árnyak,
Benne liliomok állnak.
Nyírott lombfalú bokorban
Két fehérlő hosszú sorban.

Minden liliom virágba
Zöldes fénybogárkák lángja,
Mert csókját reá lehelte
Boszorkányok csillaglelke.
 Czóbel Minka
 
 



A tengerekben élő egyes algák kékes fénnyel világítanak

 
 A szentjánosbogarak fényjelei a luciferin-luciferáz rendszer működésének köszönhetőek, de a biolumineszcencia  jelensége (élő szervezet általi fénykibocsátás, melynek során biokémiai energia alakul át közvetlenül, hőenergia nélkül fényenergiává)  nem egyedülálló az élővilágban:  tanúi lehetünk például a fitoplanktonokban gyönyörködve, a világító halakat szemlélve vagy akár egy különleges légy lárváit megpillantva Új-Zéland barlangjaiban. Léteznek világító gombák, medúzák, cápák is, és a zöld különböző árnyalataitól a kéken át a pirosig többféle színben pompázhatnak.

 

Mintha mesevilágba csöppennénk a barlang belsejében
 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése